Bolond szél

Ez a szél de bolond lett ma!
Arcon csókolt, forgatott,
szemeimre csöppött dobott,
ne lássam a holnapot.
Szimatolt a szoknyám alatt
csiklandozott, nevetett
a szívembe gabalyintott
pihe könnyű levelet.
Szél karjába kapaszkodtam
az meg kéken röpített,
elengedtem mert a mélyben
megláttam a szigetet.
Hortenziák közé estem
Most is sajg a sejhajom,
ha a Gazda fejbekólint
– legyen az az én bajom!