Hajnali utazás

Dédike és a Papa mindig tartottak állatokat, annak ellenére, hogy városlakók voltak. Szerény nyugdíjukat pótolták így, fáradságos, garasokat érő munkával. Otthonra talált náluk morgós, sánta kutya, káricáló tyúkasszonyok, gágogó libák,  kordé húzó csacsi a Csillag, tejet adó tehénkék Dajka és Zsömle, galambok, és hófehér tapsifülesek. Még mindig emlékszem az nyúlólra a ház mögött, névtáblával ellátott ketreceikre, amikre gondosan, ceruzával felírták születésnapjukat és időnként mért súlyukat. A lakrészekben külön helyezkedtek el a baksik, az apák, akiknek feladata a nemzésben ki is merült, a mamik kicsinyeikkel, és egyedül, néhány állandóan verekedő himpellér. Az ólban a szárított széna, a táp illata keveredett az ürülék csípős szagával, de meg lehetett szokni. Szerettem segíteni a pontos időpontban kezdődő "etetésben", ami a takarítást is jelentette. Mindez szépen felépített sorrendben. Első lépésként a ketrecek alatti tálcák kiürítése bádogvödörbe, kisöprése és tiszta esővízzel leöblítése a kiskánából. Utána a maradék széna összegyűjtése és a precízen kimért táp kiadagolása. Aztán  a friss víz, amit ügyesen megoldott önitatóból lefetyelhettek a piros szeműek. Ilyenkor már mindenfelől boldog-hangos ropogtatás hallatszott. Aki legelőbb megette a tápot csemegének jó halom szénát kapott.
De mint minden jó világ ez is véget ért: a Nyúl leadás napján. Ilyenkor a legszebben gyarapodókat lemérték antik konyhai rézmérlegen, és külön ketrecben várakoztatták, amíg nem jön el az utazás pillanata.
Ha nyári szünet volt az iskolában Dédikénél aludtam és hajnalban én is elindulhattam a kalandos útra.
Gyalog mentünk, kanyargós, hosszú utcácskákon, nyafogás nélkül bandukoltam a felkelő Nappal. Papa tolta a zöld  négykerekű kicsi kocsit, amiben ott bújtak remegve, lekonyuló füllel a nyuszik. Az átvételnél Annuska melegítőre penderített otthonkában, kövér ujjaival biztosan fogva, gyorsan újra lemérte az állatokat, leszámolta a pénzt. Nem voltam szomorú, hiszen számomra ez volt a dolgok rendje, és mert következett a jutalmam.
Papa tolta a zöld négykerekű kicsi kocsit, a hosszú kanyargós utcácskákon át, és a taligában, felhúzott lábakkal, vigyorogva, ott kucorogtam, én!

Illusztráció:Joy Williams