Kibomló hajjal fekszem egy réten,
Ophélia – pillanat:
tegnap jó szelem voltál,
ma csend vagy.
köd vagy,
semmi vagy!
A folyó erőtlen messze.
Mécsvilágló álmaink
szemétre dobva,
használt óvszer
és szakadt
játék mackó közt várják,
míg kiguberálja valami
szerelmet böfögő párocska.
Nézik, mint filmet a moziban.
A lány szipog, a fiú meg csak arra gondol
milyen lesz kigombolt gatyával végigzuhanni
a padlón,
és magáévá tenni a szomorúságot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése