2011. február 26., szombat

Piruló





 





 

Úgy szeretsz
mintha éjszakáim is tiéd lennének,
bordón fülledt motelszobánk ablaka
féltőn rejti kinti életünk.
Kérdéseinkre válasz vagyunk,
mi magunk.
Fülledt nyári délután, sört iszunk.
Közös pohárból.
Csiklandozol, a csöpp
nevetve rajzol gyöngypatakot bőrödön,
egészen köldöködig.
Éhezem utánad.
Szelídülj belém,
mint folyó mély tengerébe.
Lélegző végtelen.
Szűkülő világ.
Piruló lélegzeted zubog nyakamban
forrón,
szaggat egyre,
egyre közelebb hozzád.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése